Kilimán keleti határa dombos, a nyugati felén pedig a Principális-csatorna völgye található, amely gazdasági szempontból meghatározta a falu életét. A település már a középkorban lakott volt, több olyan tárgyi bizonyíték került elő, amely ezt a tényt támasztja alá; 22 sírt tártak fel a felső-majori részen. A települést 1700-ban Küle-mann néven, az 1750-es években Kilimány, Kilimán néven említik. A 18. századig pedig semmilyen néven nem említik a települést. A Kilimán név szláv eredetű, a Klimen névből ered.  A hagyományok úgy tartják, hogy Kielmán - kanizsai várkapitány, akinek Gelsén tanyája is volt - épített egy palánkvárat a falu határában. A várkapitány elesett, és a helyet, ahol elesett Kapitánytemetőnek nevezték el.

A települést 1700-ban pusztaként említik. 1754-ben is puszta, ekkor a Rajki család birtokában volt. Ugyanezekben az években kezdték el a települést megszállni a telepesek.  1770-ben 29 család lakja a települést.