funiQ logo

This article is not available in slovenski. This is the madžarski version of the article.

Murarátka

A Horvátországgal határos Murarátkán a Zalai borvidék részeként mindig is fontos szerepet játszott a szőlőtermesztés. A település fölé magasodó szőlőhegyről gyönyörű kilátás nyílik a Mura völgyére.

Murarátka igazi vonzereje a természeti környezete, a táj szépsége, érintetlensége. A községet ma is sűrű erdők veszik körül a jellegzetes dombos zalai lankákon. Murarátka címerében is feltűnik a község védett virága, a fehér tündérrózsa.

Murarátka adottságait tekintve az egyik legkedvezőbb pozícióban lévő település a Mura mentén vízi turisztikai szempontból. Az itteni Mura szakasz vadregényes, valóban szemet gyönyörködtető, főleg ott, ahol a Rátkaihegy és az azt koszorúzó kápolna a folyó fölé magasodik.

A Mura mentén fellelhető természeti értékek megőrzése céljából született meg a Muramenti Tájvédelmi Körzet, melynek egy része Murarátka határában fekszik.

Túraajánlatok

Látnivalók

Szent Orbán-kápolna, Murarátka A 2010-ben felújított, szőlőhegyen álló kápolnát horvát szőlősgazdák építtették az 1800-as évek közepén. A kápolna mellől gyönyörű kilátás nyílik a Mura völgyére.

Mura folyó A hajdani történelmi határ ma ismét az a szeszélyesen kanyargó folyó, ami az itt élő szlovén, magyar és horvát embereket összeköti. Magyarországon 48 km hosszan követhetjük a Murát, míg végül Zala és Somogy megye határán beletorkollik a Drávába.

rafting a Murán Murarátkánál
Rafting a Murán Murarátkánál Photo: MTDMSz/Cartographia ©

Egyéb látnivaló: az I. és II. világháború, valamint az 1956-os áldozatok emlékműve

Története

A település első említése 1353-ból való, akkor Ratk, Rathk néven.1403-ban pedig Alsowrathk illetve Felsewrathk formában jelenik meg. 1877-ben nyerte el a Rátka nevet. 1926-tól pedig a Mura előtagot is hozzáírták, ezzel különböztetve meg a települést a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rátkától. Ma a település hivatalos neve Murarátka.

Az 1300-as évek közepén a falu Rathky Gergely fiának, illetve Miklós bán és a veszprémi püspökség birtokában állt. 1403-ban pedig Zsigmond Szécsi Miklósé lett. Az 1400-as évek végén Murarátka ismét a Ráthky családé volt, majd az 1500-as években többen birtokolták (Nagy, Lengyeli, Zichy családok).

A török hódoltság idején a település elpusztult, pusztává lett, és hosszú ideig az is maradt. Csak később, 1691 körül kezdett újra betelepülni, aztán 1733-ban ismét pusztaként említik. 1770-ben újra betelepítik a falut.

1802-ben Inkey Imre birtokolta a települést, ebben az időben állattenyésztéssel foglalkozott a legtöbb lakos. 1803-ban már szőlőket telepítettek be.

Az első világháború előtt a faluból a férfiak Ausztriába jártak dolgozni. A trianoni békeszerződés után határmenti településsé vált.

1947 óta van közlekedési összeköttetése a falunak, 1948-ban pedig állami iskolája is volt. Ma sem iskola, sem óvoda nem működik Murarátkán. 1953-tól áramellátása, 1963-ban vízműje is volt a falunak. 1959-ben Művelődési Ház, majd egy évre rá könyvtár épült. 1960-tól a falubélieknek orvosi rendelő is rendelkezésre áll.