Siójut
Siójut a Siófoktól délre, a Sió csatorna mellett levő község. A régi Jut a mai településtől délre terült el, az ott lévő római kori hadiút átkelője mellett. Jut település neve, honfoglalás kori. Árpád egyik fiát Jutasnak hívták, az ő szállásterületéhez tartozott a település környéke is. Az első hiteles adatot 1229. évben II. Endre király okmánya említi. A török időkben az endrédi járáshoz – nahiéhez - tartozott Jut. Adóztak töröknek, magyarnak egyaránt.
Az 1680-as években a lakosok a Sió mocsaraiba, a közeli erdőkbe menekültek, majd az ellenség elvonulása után a mai faluhely környékén építettek földbevájt kunyhókat maguknak.
Túraajánlatok
Látnivalók
Református templom
Az enyingi Török család, mint Jut földesura az 1600-as évek elején áttért a református hitre és jobbágyaitól is ezt követelte meg. Három református templom építéséről tudunk, a maival azonos helyen. Az első 1715-ben sövényből épült, a második sárfalból nádtetővel 1785-ben, a mai pedig toronnyal 1833-ban. A ma látható klasszicizáló késő barokk református templom az 1830-as évekből származik. Berendezése szintén a XIX. század első feléből való.
Faluház
A Faluházban a közösségi rendezvényeknek helyet adó terem mellett egy helytörténeti gyűjteményt is berendeztek. Az egyik teremben a Sió menti vízparti élet eszközeit mutatják be. Itt a csáklyától, a halászhálón, horgokon át a nádvágóig minden megtalálható. A másik két helyiség a néprajzi értékeket rejti: mindennapi háztartási eszközöket, dísztárgyakat, kenderfeldolgozás módját, termékeit. A négy terem egyikében az iskolai színjátszó kör bábjait, és az elismerő okleveleket állították ki. A Katica Bábcsoport hírnevet szerzett magának az országban, 1978-1992-ig száznál is több előadást játszottak. A félszáz botbáb között megtalálhatóak a hagyományos falusi szereplők, a szegénylegény, a bíró, a földesúr, a juhász és a barát is.