Az Arborétum több mint 40 hektár terjedelmű természetvédelmi terület, amely egykoron a Habsburg kastély parkja volt.

József nádor és kertésze, Tost Károly idejében rengeteg platán faj került a parkba, de az akkor még igazi ritkaságnak számító növényeket is telepítettek be. Ilyenek voltak: a tulipánfa, a vasfa, a japánakác, a vérbükk, a lepényfa, a fekete dió, stb. A nádor halála után fia, Károly Lajos főherceg örökölte a kastélyt, aki tovább csinosítgatta a kertet, és több új épületet is építtetett a parkba élete során. Miután 1905-ben a főherceg meghalt, utódai nem foglalkoztak tovább a kastéllyal, és 1920-ban már csak elhanyagolt parkként emlegetik a feljegyzések.

A mai Arborétum növényzete egy 540 fajból álló fás növénygyűjtemény. Egyedülálló értéket képvisel a Csaplári erdőben található 170 éves libanoni cédrus, és az etyeki utat szegélyező, szintén József nádor korából való platánsor. 

Az arborétum minden évszakban más arcát mutatja, így az idelátogatóknak mindig különleges élményt nyújt egy séta a parkban. Kora tavasszal megcsodálhatjuk az országban egyedülálló 2 és fél hektáron elterülő hóvirágmezőt, amely ezeknek az apró, védett növényeknek többféle fajtáját is tartalmazza.

Nyár közepén, Szentivánéj környékén pedig Szentjánosbogár-tánc kápráztathat el bennünket. Képzeljük csak el, milyen csodás lehet sötétben a parkban sétálni, míg a szentjánosbogarak világító tompora mutatja az utat.

Az arborétum területén láthatjuk az egykori Habsburg-kastély maradványait és annak műemléki környezetét. A klasszikus stílusú kastélyt, amely nyaralóként funkcionált, József nádor építtette 1820 és 1827 között, Pollack Mihály tervei alapján. 1867-ben József nádor fia, József Károly Lajos főherceg költözött a birtokra, aki további épületekkel bővítette a korábban is monumentális kastély-parkot. Ybl Miklós tervei alapján, 1872-ben egy hatalmas pálmaházat építtetett. 1883-ban állatkertet létesítettek a parkban, ahol Jókai Mór elmondása szerint barnamedve (medveház), saskeselyű, valamint kisebb emlősök, madarak éltek. 

1941-ben a parkot védetté nyilvánították. A kastély a II. világháborúig a Habsburg-család tulajdonában állt, 1945-ben azonban államosították. 1950-ben ismeretlen okból az épület leégett, ezt követően köveit széthordták, és ma már csak oszlopos bejárati főhomlokzata áll. 1952-ben a park ismét védettséget kapott, és elkezdték a rendbetételi munkálatokat, hogy megnyithasson az Alcsúti Arborétum. Az egykori Habsburg-kastély megmaradt főhomlokzatának környezetében megtalálható még a Storno Ferenc-féle neobarokk kápolna, a babaház, a kutatóház, az oroszlános-kút, a gloriette, a lourdesi-grotta és a kőhíd.

Az alcsútdobozi arborétumban áll a Habsburg-kastély egykori klasszicista istállóépülete, a Cifraistálló is. Ezt az Etyek felé vezető út mellett, a Máriavölgyben álló régi tehénistállót Cifraistállónak is nevezték. Ez ma a Máriavölgyi Golf klub épülete.

Aktuális programok, elérhetőség: www.alcsuti-arboretum.hu