A 2014 októberében átadott kilátó Veszprém északi részén, a Séd patak szomszédságában áll. A 6,15 méter magas kilátó különlegessége, hogy alaprajza a Fibonacci-számsort, más néven az "isteni arányt" ábrázolja. Az alaprajzi forma aktualitását adja, hogy a szomszédos, már nem működő kőbányában ammonitesz őslényeknek (a fenti spirállal leírható) csiga alakú vázlenyomatait találták. A kilátót Magyar János tervezte.

A kilátó palástján és magján az eltérő színű farönkök a fenti számsort ábrázolják, a számsor elemeinek megfelelően 1-2-3-5-8-13 méter hosszúak. A lépcső is követi a növekedés ütemét, a pihenők közti egyes lépcsőkarokon 1-2-3-5-8-13 fellépést számolhatunk meg. A kilátó 101 darab vörösfenyő törzsből épült, a közepén álló rönk 13 méter magas.

A kilátóból déli irányba nézve megfigyelhetjük az Aranyos-völgyet, a mögötte elterülő várossal és a Várral, délkeleti irányba fordulva a Bakony vonulata vonzza magára a tekintetünket.

A kilátó névadója Árpád fejedelem egyik fia, Jutas vitéz, akinek téli szállása a mai Veszprém térségében volt. A kilátónak otthont adó városrész még ma is a fejedelem fiának, Jutas vitéznek a nevét viseli.

A Jutas vitéz-kilátó közelében futópályát, tanösvényt létesítettek, emellett kültéri padok, tájékoztató tábla, esőbeálló, mesterséges madárodúk, tűzrakóhelyek is várják a látogatókat.

A kilátó már a vasútállomás parkolójából is látható és gépjárművel is könnyedén megközelíthető.