A Zsigárdi Erdei Lak csendes erdő mélyén megbúvó ház. Az 1945 előtt épített, korábban kisegítő vadászházként funkcionáló épületet a Zalaerdő Zrt. 2014-ben újította fel. Két szobában 4+2 fő fér el kényelmesen. Különlegességei közé tartozik a mellette elhaladó Kéktúra útvonal, illetve a közvetlen közelében található Erzsébet királyné-emlékhely és a Zrínyi-hárs. Az erdei lak udvarán, illetve az épület mellett jól felszerelt pihenőhely található. A házzal szemben az öreg fák alatt egy emlékkő fehérlik: „Erzsébet királyné, 1898” a felirata. Ma már nem tudni, hogy ki állította, de máig őrzi a tragikus körülmények között elhunyt, magyarok által oly szeretett királyné emlékét. A kő mögött vén hársfa áll.

• 

• 

• 

• 

Az erdei laktól induljunk el nyugati irányba a K– mentén, majd az első kereszteződésnél forduljunk északnak, követve a turistajelet. Karbantartott földúton érkezünk meg Hosszúvölgyre. Az aszfaltos utat elérve, annak nyomvonalát követve délnyugati irányba fordulunk és 300-400 méter séta után elérjük Homokkomáromot.

A K– jelzést követve elérjük Homokkomáromot. A település nemcsak a zarándokhelyként ismert, de itt található a Balaton-mellék Borvidék legnagyobb egybefüggő szőlőterülete. A Homokkomáromi Hegyközség 1998-ban alakult 240 hektárral rendelkező területtel. A szőlőhegy több részre tagolódik, és több mint 400 termelő gazdálkodik. A jó minőségű homokkomáromi borok jellemzően fehér szőlőből készülnek. A szőlőhegyén már hagyománnyá vált a nyaranta megrendezésre kerülő Csingahegyi Napok, amelyet a Csingahegyi Művészműhely Egyesület szervez. A rendezvényre fafaragók, kovácsok, bőrösök, festők és más művészek gyűlnek össze, hogy a rengeteg látogató előtt közösen készítsék el az alkotásaikat. A felső-csingai szőlőterületekre érdemes kitérőt tenni. (A település Hosszúvölgy felé eső vége előtt északra nyíló utca, fatábla jelzi: „Felső-Csinga”).

A faluból a templomba vezető meredek út mentén a „Csingahegyi Napok” során készült faszobrok sorakoznak. A magyar királyokat ábrázoló alkotások helyi és környékbeli fafaragók munkái.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

A dombtető déli nyúlványán áll a Kisboldogasszony-templom, amely napjainkban a Dunántúl egyik legjelentősebb zarándokközpontja. A mai templomot 1722-ben kezdték el építeni. Az építkezés befejezése és a templom teljes felszerelése gróf Batthyány Lajos, az akkori kegyúr nevéhez kötődik. Az ő kérésére 1751-ben XIV. Benedek pápa Szent Félix vértanú gyermek ereklyéit adományozta a homokkomáromi templomnak. Ma a főoltáron, a kegykép alatt látható Szent Félix ereklyéje. A templommal szemben lévő kolostort 1772-1778 között építették a zarándokok szolgálatát ellátó atyák részére. Később (1911-től) ez plébániaépület volt, ma pedig a Nyolc Boldogság Közösség használatában áll. A kolostorban kegytárgybolt működik. A templomban minden hónap 13-án van a kegytemplom engesztelőnapja, amire számos zarándok érkezik.

A templomtól térjünk vissza a településre. A Homoki-patak hídján átkelve, a Petőfi Sándor utca végén forduljunk délkelet felé (Ady Endre utca), és jelöletlen úton haladjunk a szántóföldön, majd az erdő mellett Zsigárdmajor felé. Nagyobb távolságból remek kilátás nyílik a templomra. A murvás utat elérve forduljunk északnak. Rövid időn belül újra elérjük a K– jelzést. Keleti irányba fordulva visszaérünk az erdei lakhoz.

Zsigárdi erdei kirándulóhely Nagykanizsától északnyugatra, Homokkomárom településhez tartozik az erdő mélyén megbúvó Zsigárdi Erdei Lak, ahol két szoba várja a túrázókat. A pihenőhelytől indulva 3 gyalogos és 3 kerékpáros útvonalat ajánlunk.