funiQ logo

This article is not available in slovenski. This is the madžarski version of the article.

Öcs

Öcs a Kab-hegy délnyugati lábánál, az ajka–nagyvázsony–veszprémi műút mellett fekvő 250 fős kis község.

Beérve a faluba rögtön megpillanthatjuk a falu 3 magaslatán három felekezet (katolikus, evangélikus és református) templomának tornyát. A faluban sétálva sok helyen még földbe süppesztett, kőből és sárból épült nádfedeles házakat találunk. A helység korábbi mindennapjaiba a Helytörténeti Gyűjtemény kiállításán pillanthatunk be. Érdekesség még, hogy a területén található Nagy-tó egy bazaltfennsíkon alakult ki. A környéken a jelzett turistautakon számos kisebb-nagyobb gyalogtúrát tehetünk, de kerékpárral vagy lóháton is bebarangolhatjuk a vidéket. Öcs is tagja a Művészetek Völgye teleüléseinek, így a rendezvénysorozat idején számos különleges kulturális programon vehetünk részt.

Túraajánlatok

Kerékpártúrák

Öcs környékének fő természeti értéke a településtől északra található, természetvédelem alatt álló Nagy-tó. A bazalttöbörben kialakult láp több ritka tőzegmohafaj otthona.

Látnivalók

E kicsi település kuriózuma, hogy területén ma 3 különböző felekezet és hozzájuk tartozó templom működik. (Az egykori zsinagóga épülete ma lakóház.) 1722-ben épült a falu eredetileg gótikus, majd barokk stílusban átépített, műemlék jellegű katolikus temploma. A község református templomának eredete egy XIII. századi kápolna, melyet a XV. században katolikus imaházzá építettek át. Belőle alakították ki a templomot a XVIII. században, barokk stílusban. Ez az épület is műemlék jellegű. A falu kulturális életének központja az 1992-ben újjáépített faluház. Minden év júliusa végén megrendezésre kerülő Művészetek Völgye című rendezvénysorozathoz Öcs is csatlakozott.

Története

A települést először 1278-ban említi írás „Ech” néven. A török időkben többször elnéptelenedett, ill. pusztává vált. Öcs az egytelkes nemesek faluja volt. Egész határa nemesi kúriákhoz tartozott, paraszti földje nem volt. A nagyszámú házas és házatlan zsellér beköltözésével, 1828-ra változott a helyzet. A XVIII. században katolikus, evangélikus, református és zsidó felekezet volt a faluban.