Királyrét
A Szokolya külterületének számító Királyrét az erdei kisvasút egyik végállomása, ahonnan számos túraútvonal indul a Börzsöny legszebb részeire. Az állomáson lévő hajtánypályán pedig be is melegíthetjük izmainkat a hegymászás előtt.
Királyrét területén egyesül a Szén-patak, a Bagoly-bükki-patak és a Nagy-Vasfazék-patak, más néven Királyréti-patak, amelyek együttesen létrehozzák a Török-patakot, vagy Morgó-patakot.
Királyréten lehetőségünk van horgászni, nyáron akár éjszaka is, elmehetünk lovagolni, vagy lovas kocsizni, a téli szezonban lovas szánon utazni.
Túraajánlatok
Látnivalók
Királyréti Erdei Vasút 1893-ban indult első útjára a Királyréti Erdei Vasút, amelyet akkoriban faszállításra használtak. 60 évvel később már a menetrend szerinti személyszállítás volt a fő profilja, ahogy ma is. A Kismaros – Szokolya – Királyrét között közlekedő kisvasút egész évben használható.
Királyréti tanösvény A közel 3 km-es tanösvény a Börzsöny erdőinek és vizeinek élővilágával ismertetik meg a látogatót, aki emellett a kisvasutak és a vasbányászat régmúltjába is bepillantást nyerhet.
Bajdázói-tó A Királyréti kisvasút állomásától kb. 15 perc sétára van a Bajdázó-tó, ahol rengeteg teknős és béka él, de siklók és vízimadarak is megtalálhatók itt. A nyugodt környezetben fekvő szép tó a Királyréti tanösvény egyik megállóhelye.
Királyréti horgásztó Királyrét közelében fekszik a 220 méter hosszú horgásztó, amiben csak őshonos halak élnek. A tavasztól őszig használható tavon a nyári szezonban éjszakai horgászatra is van lehetőség.
Egyéb látnivalók: Bajdázói kőbánya, Királyréti Erdei Iskola és Látogatóközpont.
Története
Királyrét a középkorban a királyok kedvelt vadászhelye volt.
A XVII. században vasércbányászat folyt a mai Királyrét területén, amely ebben az időben az Esterházy-család birtoka volt és Szokolya-hutának nevezték. A kitermelt ércet vízenergiával működtetett vaskohó és hámor dolgozta fel.
Ez a tevékenység több okból – a vízenergia elégtelensége, az uradalom átszervezése, az udvar vámpolitikája miatt – 1793-ra megszűnt; a hámort pedig később fafűrészelésre használták. 1803-ban több német család telepedett le a településen.
A XIX. század végén Királyrét és környéke gróf Francken Sierstorpff Henrik tulajdonába került, aki felépítette a területen kastélyát, amelyben ma kastélyszállót találunk. A gróf építtette az erdei vasutat is, a birtokain kitermelt fa elszállítására.
Az I. világháború után a birtok és a vasút tulajdonosa Czeczoviczka Emil, később az Angol-Magyar Bank, majd Hoffer Cuno lett. Utóbbi változtatta a birtok nevét Jánospusztai Uradalom és Ipartelepek Rt-ről Királyréti Uradalom és Ipartelepek Rt-re; a lakott terület 1926. március 26-án kapta mai nevét.